2010. aug. 18. 18:40 - írta Élménytáros

Boldogsag

Azt mondta, hogy boldog, de a szeme mast mondott. Arrol az idokrol meselt, amit egyutt toltottunk, amikor boldogok, vidamak es onfeledtek voltunk. Azota ferjhez ment. Es azt mondja boldog...nem mondja, hogy szerelmes, csak boldog.

Nem merem megkerdezni, hogy hogyan lett vege. Nem merek kerdezni. O nem mondja, csak azt, hogy most boldog. A ferje egy kedves, nyugodt ember, aki szereti ot, nagyon. Es o most boldog. Egesz ido alatt azt ereztem, hogy ezt azert ismetli folyvast, mert onmagat akarja meggyozni, talan nem is engem.

Vajon, ha eleget ismeteljuk, akkor egy ido utan tenyleg elhisszuk, amit hinni akarunk?



2010. aug. 16. 12:42 - írta Élménytáros

Morning coffee

Reggeli virtualis kaveztam egy tortenettel a multbol. A dolog mar onmagaban hordoz nemi pikanteriat, hiszen en sosem nyitom ujra az ex aktat, de az exek neha megtalalnak es kiontik nekem a szivuket.

Ez a tortenet most egyutt el egy nagyon kedves lannyal, aki okos is, szep is, de nem dobogtatja meg az ex szivet. Szakitani akar a lannyal. Mert nincs meg a szikra...

O az az ex, aki nem is ex, mert hogy sosem mentem el vele cappucionozni...sajnalom, hogy meg mindig valami almot kerget...



2010. aug. 4. 14:05 - írta Élménytáros

Orangyal

Vajon tenyleg leteznek? Es ha igen, akkor milyen alakban vigyaznak rank?

Biztos vagyok benne, hogy leteznek, kulonben lehet, hogy en mar parszor megjartam volna az elettel.

Ahogy oregszem, neha a hajam is egnek all attol, hogy milyen orult dolgokat csinaltam a piros koromlakkos idoszakomban...ha nem lett volna orangyalkam, akkor nagyon is rosszul vegzodhettek volna a dolgok. De mivel egy (vagy tobb) orangyalt napi 36 oraban vagyok kepes foglalkoztatni, igazan kivancsi lennek, hogy kik lehetnek ok...Mindenesetre koszonom szepen, hogy vigyaznak rank...



2010. júl. 29. 20:34 - írta Élménytáros

Vajon?

Eszembejutott. Talan a jovo honap miatt, talan az izgalom miatt. Beirtam a Google-be, csak a mihez tartas vegett, hatha valami nagy ember lett sajat honlappal. :) Nem talaltam semmit. Rakerestem a masikra is, de semmi...

Nem csalodott voltam, hanem ijedt. Eddig pontosan tudtam, hogy mit kell elkerulni, de mostmar nem vagyok benne biztos, hogy mit keruljek...vege lesz egyszer? Vege lehet ilyesminek egyszer is? Miert nem zartuk le?! Csak egy pont kellett volna.

Neha eszembe jut, talan az az elet szakasz hianyzik. Olyan szabad volt, es en mast akartam...milyen fura hogy a dolgok a kello pillanatban jonnek es a kello pillanatban tavoznak...az volt a leghidegebb marcius, mert egyedul faztam es aznap este a Tiszta levegot neztuk a Bem moziban es olyan borzasztoan csalodott voltam...annyira ures volt a lelkem es egy mazsas mano ult a mellkason...az volt a leghidegebb nap...

Talan neha en is eszebe jutok? Eszebe jut-e egyaltalan az a tel?

Bolond vagyok....



2010. júl. 27. 0:13 - írta Élménytáros

Kedves Blogolvaso

Kerni szeretnek Toled valamit. :) Legyszi ird meg nekem kommentbe, hogy miert jartal erre es, hogy tetszett-e. :)

Kicsit egy oldalu lett a blog mostanaban...en csak irok, irok, irok es nekem senki nem ir. :(

Koszi :)



2010. júl. 24. 23:50 - írta Élménytáros

Egy

Egyszer csak a tomegben megpillantott egy ugyanolyan szoke lanyt, akit egykor minden nap latott. ''O lenne az?'' kerdezte magaban, es nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy viszont lathatja ot.




2010. júl. 22. 19:53 - írta Élménytáros

Viszontlatas

Valamikor nagyon boldogok voltak egyutt. Valamikor nagyon szerettek egymast, azutan tortent valami es a kristalygomb darabjaira hullott egy pillanat alatt. Teltek az evek es ok mentek ket kulon uton. De az utak egyszer kereszteztek egymast a legvaratlanabb pillanatban.



2010. júl. 2. 16:12 - írta Élménytáros

Madison megye hidjai

Talan egy nap majd felebredek es nem fogom tudni, hogy ki vagyok es mit akarok. Most csak azt erzem, hogy faradok, belefaradtam masok almainak megvalositasaba. Elfaradtam, kicsit most megpihenek es vegrehajtok egy sajat almot…Talan akkor ha idonkent egy-egy sajat alom is megvalosul, akkor kevesse fognak fajni a mindennapok.

Kedden este egyedul a sotetben, mikozben a vasut fenyei kicsit megvilagitottak a szobat es azon gondolkodtam, hogy milyen elszant is voltam azon a januar sokadikan. En akkor kiszalltam volna, ma mar nem tudnek…vagy igen?



2010. márc. 27. 22:49 - írta Élménytáros

Happy endings

Miert van az, hogy jobban szeretjuk a filmeket a nagy happy enddel? Megis olyan filmek kattognak allando jelleggel az agyamban, amiknek a vege kozel sincs a nagy happy rozsaszin ''valosaghoz'':

- Gone with the wind

- Painted wail

- Love story

- The way we were

- . . .

Lehet, hogy tenyleg dramai hosno vagyok...sose tudni.



2010. márc. 14. 12:54 - írta Élménytáros

Der Himmel kennt keine Guenstlinge

 

''Lillian hat hét múlva, egy verőfényes nyári nap déli órájában halt meg; olyan csendes nap volt, hogy úgy tetszett, mintha a táj a lélegzetét is visszafojtaná. Gyorsan, váratlanul és magányosan halt meg. Borisz rövid időre lement a faluba. Amikor visszaérkezett, holtan találta az ágyában. Lillian arca eltorzult: egy vérömlés fojtotta meg, mindkét kezét görcsösen ököl­be szorította a nyaka mellett; de rövid idő múltán kisi­multak a vonásai, és az arca olyan szép lett, amilyen­nek Borisz hosszú idő óta nem láthatta. Azt is hitte, hogy Lillian boldog volt, már amennyire elmondhat­juk bárkiről is, hogy boldog.''



Régebbiek | Végére »